„ A hídverés története egyidős az emberiséggel. Míg kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket használták, később azok megfigyelésével tudatosan is létrehozták őket. A hídnak az a rendeltetése, hogy bármely jellegű fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között kapcsolatot biztosítson.
A XII. században egy dél-kelet franciaországi pásztorfiú különös álmot látott. A legenda szerint megparancsolták neki az angyalok, hogy építsen hidat a Rhône folyón keresztül. Az isteni sugallat a gúnyolódások ellenére is megvalósult, mert olyanok is akadtak, akik bíztak az elképzelésben és támogatták azt.
A Magyar Református Szeretetszolgálat szintén isteni sugallatnak engedelmeskedett, amikor nem csupán megálmodta, hanem életre is hívta a napjainkban már egész Kárpát-medencére kiterjedő kapcsolathálózatot, a Szeretethíd elnevezésű önkéntes napokat. A Szeretethíd, miként neve is igazolja, a XXI. század hozadékaként és hordalékaként megjelenő lelki-szellemi, kulturális-társadalmi, történelmi-politikai torlaszai ellenére létesít sikeres kapcsolatot Isten és ember között, a segítségnyújtók és rászorulók, világ és társadalom, valamint különböző generációk között.
Az avignoni hidat, amelynek, mint folyami kereszteződésnek kiemelt stratégiai fontossága volt Lyon és a Földközi-tenger között, gyakran újjá kellett építeni az áradások miatt, de a 17. században egy árvíz a korábbi 22 ívből csak 4-et hagyott meg, azóta meg sem próbálták rendbe hozni. Bár isteni sugallatra épült, most ott áll, Franciaország leghíresebb hídjaként – értelmét, rendeltetését veszítve, megüresedett turisztikai látványosságként a folyó egyik oldalán, híven tükrözve világunk látszatra épülő értékeinek hiábavalóságát.
A hidat, ahhoz, hogy kapcsolatteremtő rendeltetését elláthassa, karbantartani, időnként tatarozni kell. Ezen felül a hídnak folyamatosan biztosítania kell az áthidalt akadályon belül zajló romboló erők számára szükséges szabad teret. Nem az a feladata, hogy gátat szabjon a különböző hullámoknak, áradatoknak, hanem, hogy azok felett zavartalan és biztonságos oda- és visszajárhatóságot teremtsen.
A Szeretethíd isteni sugallatra épült és Isten áldásával működik. Hídverő szolgálatának eredményességét ékesen tükrözi a napjaink társadalmát jelentős sodróerőként meghatározó közömbösség, érdektelenség ellenére is – az önkéntesek évről évre növekvő száma. A Szeretethidat Isten emberi kezekkel nem csupán óvja, tataroztatja, hanem építi, fejleszti. Teszi ezt az önkéntes szolgálat kedvezményezettjei hasznára és általuk a maga örök dicsőségére.
Adja Urunk, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat 2017. május 19-20. között rendezendő Szeretethíd önkéntes programját követően is ez a meggyőződés éljen tovább mindnyájunkban!” – fogalmazta meg Kató Béla Püspök Úr fővédnöki gondolatait.
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!
OKBővebb információkMore information