Mint minden évben, 2024ben is részt vettünk a Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség önkénteseivel, kerületen belüli, saját szervezésű programmal, a Szeretethíd megmozduláson! Célunk mindig a lelki és gyakorlati segítségnyújtás, valamint a generációk közelítése egymás felé.

Idén a Jakab József utcai idősotthonba látogattunk el. Minden korosztály által képviselt kis csapatunkkal vittük műsorunkat és ajándékainkat. Fellépésünk egy folyamatos kapcsolat kezdeti lépése is volt egyben. A műsorban vittünk éneket, verset, imádságot, lelkészi áhítatot, és igyekeztünk az otthon lakóit is megénekeltetni! Jó volt meglátni az arcokon, az 1-1 könnyes szemben, hogy régi hit emlékeket ébresztettünk fel, mely felemelő érzéssel töltött el bennünket, szolgálókat is. Mindig megállapítjuk: adni megyünk, és közben nagyon sokat mi is kapunk. Műsorunkat ajándékosztással zártuk. Finom házi süteményt és hittanos gyermekek által kiszínezett emléklapokat osztottunk szét. Emellett egyeztettünk időpontot még egy nyáron sorra kerülő közös kerítés festésen, ahol az otthon munkatársai mellett, gyülekezetünk férfikör tagjai is segítenek.

 

De íme még további résztvevők beszámolói:

 

Dóri: „Az elején megszeppentem a sok komor arctól, de rájöttem, hogy ők sokkal jobban izgulnak, hogy vajon mi lesz itt. Nagyon szívmelengető volt látni, hogy néhányan beszálltak a közös énekekbe és akik nem is énekeltek, azok is mosolyra derültek. Amikor éppen nem szerepeltem, mindenkit jól megnéztem magamnak, mint egy kisgyerek és próbáltam kitalálni vajon mennyi minden lehet már a hátuk mögött, mennyi tapasztalat, emlék. Amikor egyedül énekeltem nekik, figyeltem a szemkontaktusra velük, hogy rokonszenvesebb legyek számukra. Nagyon jól esett a vidám reakciójuk. Minden kisebb részlet után megtapsoltak minket, ami még egy jel arra, hogy nem hiába jöttünk. A végén pedig sütikkel a kezükben integettek nekünk, ezzel utunkra bocsájtva minket. Minket, akik a következő fontos generációja vagyunk a világnak. Annak a világnak, amit ők hagytak ránk ilyen gyönyörűen. Köszönünk mindent. A lehetőséget, hogy elmehettünk hozzátok, hogy talán egy kis időre, de befogadtátok szívetekbe az Urat és, hogy vagytok nekünk.”

Márti: „Hálás vagyok, hogy részt vehettem ezen a rendezvényen. Jó volt látni, hogy ahogy a kis műsorunkat nézve, az otthon lakói közül egyre többnek csillogott a szeme. A végére már kedves mosolyokat is kaptunk számos lakótól. Köszönöm, hogy ott lehettem!”

Kinga: „Nagyon hálás a szívem azért, hogy együtt szolgálhattam a gyülekezeti tagjainkkal ilyen formában is. Jó volt megtapasztalni, hogy az idősek számára milyen sokat jelent egy-egy ének, imádság, vers, néhány kedves szó, egy mosoly, egy rövid beszélgetés. Ugyanis pont ezek a dolgok azok, amelyekből a legkevesebbet kapnak és adnak az emberek egymásnak. Ezért különösen is örültem annak, hogy megvalósulhatott ez az alkalom, és adhattunk másoknak az időnkből, szeretetünkből, mosolyunkból. Ezáltal is hirdetve Istent nem csak szavakon, hanem tetteken keresztül. Mert miközben szolgáltunk mi is kaptunk,

és töltődtünk hiszen „a mással jót tevő ember bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.” (Péld 11,25)”

Erika: „A Budapest Angyalföldi Református Egyházközség tagjaként 2024. május 24-én a Szeretethíd program keretében az angyalföldi Jakab József utcai gondozóházba látogattunk diakónusunk szervezése és vezetése által. Aznap 14 órakor a Lelkészi Hivatalban találkoztunk két lelkészünkkel, diakónusunkkal és néhány gyülekezeti taggal. A programot átbeszéltük, az énekeket gyakoroltuk és

imádkoztunk, majd Szeretethíd-pólókban útnak indultunk. A Jakab József utcai gondozóházban az intézmény vezetője, munkatársai az ott lakó idősekkel együtt már vártak bennünket a társalgóban. Műsorunkat 15 órakor kezdtünk. A iszteletes asszony köszöntötte a megjelenteket, röviden bemutatta gyülekezetünket és jövetelünk célját: énekkel, verssel, igei magyarázattal kedveskedni az immár 10 éves gyakorlat szerint évről-évre megrendezésre kerülő Szeretethíd jegyében. A közös énekléshez a résztvevőknek is kiosztottuk a kottákat, énekszövegeket, először a 264. zsoltárt énekeltük közösen „Áldjad és lelkem a dicsőség erős királyát…”. Majd elhangzott „Összekulcsolva két kezem” című vers. Ezt követelően gyülekezetünk frissen konfirmált tagja énekelt egy zsoltár éneket. Utána közösen elénekeltük a 23. zsoltárt „Az Úr énnékem őriző pásztorom…”, mely után a tiszteletes úr igei gondolatokat mondott az aznapi igéhez (Jelenések 7,9-17). Az igei magyarázatot újabb szólóének, majd közös éneklés, a 42. zsoltár „Mint a szép híves patakra…”

követte. Ezután „Idősek reggeli imája” című vers került felolvasásra, melyet a

műsor végén – hittanosok által kiszínezett kis papíron – megkapták a résztvevők is. A” Maradj velem mert mindjárt este van…” 511. zsoltár közös énekélésével zártuk műsorunkat, kiosztottuk az ajándékként vitt színezett lapokat verssel együtt és a süteményeket.

Isten jelenlétét tapasztalhattuk meg ottlétünkkor a részt vevő lakók, dolgozók elcsendesülésében, meghatódottságában a közös éneklésben és a műsor után váltott rövid beszélgetésekben, mosolyokban, csillogó szemekben. Mi pedig hálatelt szívvel köszöntünk el tőlük, a viszont látásra, Áldást békességet!”

Zsuzsika: „Várok valakire. Idős asszonyok és férfiak ültek félkörben a TV előtt. Szólt a zene. Vajon mire gondolnak? Az ízletes étel, a törődés, a kedves szavak természetesek. Bizony hiányzik valaki. „Íme napok jőnek, azt mondja az Úr Isten és éhséget bocsátok a földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után.” (Ámós 8:11)

Az igehirdetésben bepillantást kaptunk a mennyei istentiszteletbe. „Nagy sokaság dicsőítette a bárány Jézust, a királyi szék előtt fehér ruhában. János apostol megkérdezte: kik és honnan jöttek? Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.” (Jel. 7:14) Jó érezni, ahogy Isten igéje dolgozik bennünk az Ő lelke által. Megfedd, megtisztít, és elkészít majd a Bárány mennyegzőjének vacsorájára. (Jel.19:7) ” A lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jel.22:17)”

 

Folytatjuk jövőre is, és az év minden napján. Dicsőség Istennek