A budai gyülekezet Asszonyköre, a Tisztás közösség fiataljai és néhány egyéni budapesti Szeretethídra jelentkező szolgáló – kilenc asszony és őt fiatal – együtt építették a Szeretethidat Buda és Erdély és egymás között. Használt pulóvereket bontottunk el, és a felgombolyított fonalakból takarók készülnek a marosvásrhelyi Emmaus gyermekotthon lakói számára.
Kedves epizódja volt az együttlétünknek, hogy egy csomagunk is érkezett Orosházáról egy kedves hölgytől, aki már nem először küldött fonalat az itt Budán csendben szolgáló testvéreknek a takarók készítéséhez. Bár személyesen még nem találkoztunk, de levelek és csomagok jelzik, hogy így is tudnak szeretetszálak, szeretethidak épülni, a közös segíteni akarásból.
Amíg kezeink dolgoztak, szájainkkal örömmel énekeltük kedves énekünket:
Tégy Uram engem áldássá, Lelkedet úgy várom.
Tedd te a szívem hálássá, hogy neked szolgáljon.
…
A Szeretethíd építése közben, bizony, mi magunk is áldássá tudunk lenni mások számára, az Ő Lelke által, és eközben mi magunk is az Ő áldásaiban részesülhetünk!
Írta: Csenki Zsuzsanna
A magyar reformátusok között a Kárpát-medencében évek óta május végén „Szeretethíd” eseményre hívják a gyülekezeteket, intézményeket, ami buzdítás arra, hogy önkéntesekkel, saját ötlet szerint valamilyen szeretet cselekedetet valósítsanak meg. Mi évek óta hittanosokkal kerekes székes kirándulást tettünk, ami az idén kibővült még Vereczkey Zoltánné Gyulányi Eugénia 102-ik évében élő nyugdíjas színművésznő látogatásával.
A művésznő, – vagy ahogy kérte hogy hívjuk – Jenci néni hála az Úrnak, kitűnő egészségnek örvend. Dobos Ágoston lelkész és felesége meghívására jött el Békésszentandrásra, akikhez baráti szálak fűzik. Jenci nénit Budapestről a lelkipásztor nagynénje, Keck Erzsébet kísérte el vonaton előző nap. A parókia vendég fogadásában megpihenve másnap sor került az Idősek Otthona és a Református Egyház közös szerevezésében egy irodalmi délelőttre az önkormányzati Gondozási Központban szép számú érdeklődő előtt.
Írta: Dobos Ágoston
A Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola valamint a Karcagi Nagykun Református Általános Iskola tanárai és diákjai az önkéntes munka megkezdése előtt.
A középiskolások az iskola udvarán és a folyosón lévő tárlókban takarítottak, süteményt készítettek.
Az énekkar versekkel, irodalmi műsorral színesítette szolgálatát az idősek otthonában.
A Karcagi Nagykun Református Gimnázium diákjai az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kitakarították a fizika és kémia szertárakat és szaktantermeket, a könyvtári állományt rendezték át, valamint a gyülekezeti házban és a templomban takarítottak.
Írta: Nagy Éva
Budai Gyülekezet csoportja zenél a gyerekekkel a Szivárványország Napközi Otthonban.
Írta: Bleier-Cseke Lilla
A Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Hivatalának dolgozói az egyetemi PR-marketing csoportja szervezésében a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területre látogattak el, hogy megtisztítsák azt a Szeretethíd keretein belül. Annak ellenére, hogy zárt területről van szó, mégis olyan hulladékokat sikerült begyűjteni, mint pl. kályhacső, karácsonyfa-talp vagy egy drón.
Írta: Szeidenléder Júlia
Bodrogolasziban is elindultunk, a tegnapi nap az asztalos mesterrel elkészítettük az oszlopokat a kertbe, ma festésre kerül, valamint folyik a bádogfestés.
Szombaton oszlopok elhelyezése a kertben, táblák felrakása az oszlopokra, így az idén is tovább haladtunk a bibliai pihenőpark kialakításában. A gyerekek ismét nyerő-tekerővel szórakoztatják a járókelőket, amivel különböző ajándékokat lehet nyerni. Zárásként idős testvéreknek viszünk élelmiszer csomagot.
Írta: Szendrey Ferenc
A munkatársak a Fővárosi Állatkertben kertészkedtek, és szorgosan segítettek a környezet rendbetételében.
A Göndöcs Benedek Középiskola diákjai tapasztalataim szerint mindig partnerek, ha önkéntességről, segítségnyújtásról van szó. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor az iskola kollégista diákjai a Magyar Református Szeretetszolgálat Szeretethíd elnevezésű rendezvényéhez csatlakozott. A fenntarthatóságra való, illetve környezeti nevelés kiemelt szerepet tölt be a diákok mindennapi oktatásában, így 2016. május 19-én a délutáni órákban kesztyűvel, szemeteszsákkal felszerelkezve, mellkasukon az esemény szlogenjével: „Legyetek felkiáltójellé!” örömmel indultak Gyula utcáin elhagyott szemetet összeszedni.
Már az első méterek után elismerően hangoztatták, hogy mennyire szerencsés Gyula lakossága, hogy ilyen gondozott, ápolt városban élhet. Útjukban ejtették az Élővíz csatorna partját, elmentek erdős, tavas területekre, hogy mindenhol alapos munkát végezhessenek és az itt-ott ottfelejtett üvegeket, zacskókat, papír és egyéb hulladékokat összeszedhessék. Az elhivatott munkának meg is lett az eredménye, miként elfáradva, a szemeteszsákokat megtömve értek vissza a kollégium területére.
Összegzésük alapján elmondhatom, remekül érezték magukat, boldogok voltak, hogy tehettek ők is valamit a környezetükért és bizakodnak benne, hogy például szolgálhatnak másoknak, hogy egy kis energia és idő ráfordításával milyen eredményeket lehet elérni környezetünk gondozása kapcsán is.
Írta: Egervári-Duska Tímea
A gyulai remormátus csoport szemétszedés közben a belvároson átmenő Élőviz csatorna partján.
A Pancsován önkénteskedő csapat az épületkarbantartási munkálatok és a kertészkedés után a 25. zsoltárt éneklésével zárta a napot.
A budai gyülekezet csütörtöki bibliaórás közössége egy szeretetteljes alkalmat szervezett egy közeli idősek otthonába. A Batthyány téri máltai otthonban látogattuk meg az itt lakókat. Igei szolgálatot a csoport vezetője Varga Tünde budai lelkipásztor végzett.
„Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd! Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj el holnap, majd akkor adok.” Péld 3, 27-28.
Mi is igyekeztünk eszerint eljárni. Nem késlekedtünk, jöttünk, cselekedtünk. Közös éneklés, vers-ajándékok után finom házi sütemények és beszélgetés, kapcsolatépítés következett. Két kedves fiatal budapesti önkéntes is velünk szolgált.
Áldott alkalom volt, mi is feltöltekeztünk szeretettel!
Írta: Csenki Zsuzsa
A Budai Református Egyházközség Csillagvirág Családi Napköziéjen hagyománya, hogy a Franklin utcai játszóteret kifényesíti nemcsak ásókkal, gereblyékkel hanem énekkel, kézműves foglalkozásokkal, sütivel, szeretettel, öleléssel. Babáink lelkesen segítettek mindenben, a napközi munkatársaival, a gyülekezet Köles baba-mama körével. Ebben az évben először a Filadelfia Ház-Fogyatékosokat Segítő Református Központ lakói is csatlakoztak hozzánk, hogy mindenki átélhesse jobb adni, mint kapni.
Írta: Fördős Kata
Iskolákban ma szeretetnapot tartottunk a szeretethídhoz kapcsolódóan. Volt takarítás, kertészkedés és felújítottuk nt .Adorjány Győző, községünk volt lelkészének sírját. Beszélgettünk a szeretet helyéről, értelméről az ember életében. Hiszem , hogy sok gyereket elgondolkodtat a mai délelőtt hallottak, és magvetésünk sarjadni és növekedni fog.
Örömmel adunk hírt arról, hogy ma délelőtt iskolánk, a gyulai Magvető Református Általános Iskola és Óvoda 2.a osztályos tanulói hetedikesekkel kiegészülve a gyulai Fővárosi Idősek Otthonába látogattak. Együttműködésünk sok-sok éves ezzel az intézménnyel. Énekeltünk, zenéltünk, beszélgettünk az idősekkel, néhány örömteli percet hozva az életükbe.
Köszönjük az élményt!
„Aki másokat felüdít, maga is felüdül!” Példabeszédek könyve 11,25
Írta: Csüllög Ferenc
Mosollyal és lelkesedéssel várták a nagykárolyi zsinagóga melletti 1-es Számú Napköziotthon ovisai az idei Szeretethíd programot. A Magyarországi Református Szeretetszolgálat által szervezett kárpátmedencei önkéntes napokhoz csatlakozott az intézmény magyar nyelvű csoportja.
A gyermekeket Sebestyén Elek Előd, a Szeretethíd egyházmegyei koordinátora köszöntötte, majd az I Móz 8,21-22 igeszakasz alapján szólt a kicsikhez. Elmondta: az özönvíz után Isten ígértetett tett Noénak, hogy többet víz által nem pusztítja el a világot. Ennek a szivárvány a jele. A szivárvány hidat képez közöttünk és Isten között. Ahhoz, hogy minden gyermek áthaladhasson a szeretethídján Jézushoz, jónak kell lenni, önzetlenül kell segíteni másoknak – hangsúlyozta a lelkész. Ezt követően Dull Noémi és Martin Noémi óvónők irányításával a gyermekek a óvoda udvarán található virágágyások körül gyomláltak, öntöztek, majd pedig meszelték fehérre a fák törzseit. A gyermekek örömmel vettek részt a környezetszépítő közmunkában, legnagyobb sikernek a fák meszelése örvendett.
Írta: Sebestyén Elek Előd
Tegnap készítettük az igés kártyákat az osztályommal, ma elajándékoztuk őket, s néhányan még délután is segédkeztek a felnőtteknek festeni. Minden tekintetben hasznos napunk volt.
Írta: Szabó Annamária
Szeretethíd épült virágokból a Szilágyi Dezső téri társasház lakói és budai gyülekezet cserkészcsapata között. A társasház udvarán, ahol a cserkészotthon található a cserkészek – a Panda és a Fóka őrs tagjai – 50 Pistika virágpalántát ültettek el. Ezzel szeretnék az itt lakókat megörvendeztetni, hogy az udvar szebb, barátságosabb legyen.
Írta: Csenki Zsuzsa
A „Keleméri Vadvirágok” csapata a mai nap során a „Szeretethíd” -program keretében a Kelemér-Gömörszőlős-Naprágy (Szlovákia) hármas határán álló Tompa-fa felé vezető utat takarítja ki szépen,útvezető táblákat helyez ki, melyek a vidékre gyakran látogató turistáknak könnyítik meg a csodás erdei tisztás megközelítését. A tisztáson még mindig áll a híres Tompa-fa, mely 350 éves, s igaz mára már kiszáradt, élettelen, de gyönyörű kirándulóhelyül szolgál az erre látogatóknak. Tompa Mihály kedvenc kiránduló helye volt itt egykor, hiszen e fa hűs árnyékában szívesen írogatott, gyakran találkozott költőtársaival, s barátaival az 1849. április és 1851. szeptember között Kelemér és Gömörszőlős közös lelkészi szolgálatát végző lelkipásztor-költő. Tompa Mihály születésének 200. évfordulóját ünnepelhetjük jövőre, innen származott az ötlet, hogy a költőnk emlékét ápolva tegyünk valami hasznosat környezetünkben. A tervezett programot a két község gyülekezete összefogással valósítja meg. Kelemér és Gömörszőlős 2 km-re van egymástól, a Tompa-fához vezető út a két falu közötti útról könnyen megközelíthető.
A tisztáson meglátogat minket a Tompa emlékbizottság egyik vezető tagja, É.Kovács Laci bácsi, aki a 94 évével még mindig aktív szorgalommal ápolja Tompa Mihály emlékét.
Az iskolás korúakkal túra közben virágokat gyűjtünk,úgynevezett „Tompa-virágokat”, melyekről a költő a népszerű virágregéket írta. A program végén visszatérve a gyülekező helyre (Keleméri Református Egyházközség Parókia), az ott álló Tompa-szobor mögötti virágágyásba ültetjük ki az összegyűjtött virágokat, ezzel is méltó emléket állítva falunk hírnevét is öregbítő költőnknek. Az Úr adjon erőt és áldja meg a szorgos kezeket egész Kárpát-medencében!
írta: Oláh Jánosné
Tárnok Anna és az önkéntesek énekes műsora tette vidámabbá a napközisek péntek délelőttjét a Szeretethíd első napján.
írta: Burkon Katalin
A Budai református gyülekezet csoportja a Szivárványország fogyatékos otthont szépítette meg az idei Szeretethíd alkalmával.
írta: Szabó Tünde
A Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium tanulói, civilek és a Fővárosi önkormányzat Idősek otthonának lakói a Szentháromság temetőben híres gyulai személyek sírgondozását végezték a Szeretethíd keretében.
írta: Bagyinszkiné Zsóka
A Zsarolyáni Református Egyházközség tagjai május 21-én a templom és gyülekezeti ház környékét ültették körbe szép nyári virágokkal, örökzöldekkel, valamint sor került a templom teljes belső takarítására is. A szép számú lelkes csapat finom ebéddel zárta a napot, melyet közösen fogyasztottak el a parókia udvarán.
írta: Kormány László
A gyulai református Ó-és Új temető is megszépült a polgármesteri hivatal munkatársai szolgálata által az idei Szeretethídon.
Az Erkel Gimnázium tanulói Fodor György tanár úr vezetésével a gyulai Szent Kereszt Temető rendbetételével, a gondozásra szoruló sírok ápolásával kapcsolódtak be a Szeretethíd programjába.
Köszönjük hogy részt vehetünk ezen a vidám, boldog, családias napon.
A május 20-i budapesti megnyitónak a Budafoki Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola biztosította a helyszínt. A diákokat köszöntötte Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Prof. Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az idei Szeretethíd egyházi fővédnöke, Gundel Takács Gábor, az idei Szeretethíd fővédnöke Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere és Pál Sándor, az MRSZ kuratóriumi elnöke. A ParaDance Tánccsoport és az iskola tanulói pedig előadásukkal színesítették a programot. A megnyitót követően az iskola tanulói és a meghívott vendégek csoportokra oszlottak és különböző feladatokban segítettek. Az iskolaudvaron lévők virágot ültettek, gyomláltak, sepregettek. Több csoport kisebb műsorral kedveskedett fogyatékkal élő fiatalok és idősek számára. Voltak olyan önkéntesek, akik pedig a Budafoki Barlanglakások lefestésében segédkeztek.
A szombati napon a Segítő Kezek Idősek otthona és a Mogyoróssy Könyvtár munkatársai szolgáltak a Szent Kereszt Temetőben.
Családommal részt vehettem a Szeretetszolgálat ózdi irodájának és a köréjük szerveződő lelkes és nagy létszámú önkéntes csapat által az egész városra kiterjedő Szeretethíd rendezvényünkön. Mikor megérkeztem és a Penny Market parkolója mellett fuvolaszó fogadta az arra járó embereket, akkor ez az áldás jutott eszembe: „Hol szeretet, ott béke. Hol béke, ott áldás. Hol áldás, ott Isten. Hol Isten, ott szükség nincsen.” És valóban ahogy itt a Penny Parkolóban, vagy a Városházánál, a SZIKSZI iskolánál és még a többi ózdi Szeretet ponton az emberek megtapasztalták (köztük magam is) milyen hatalmas ereje van a szeretetnek Istenünk eme csodálatos ajándékának. Az embereket meglepte, hogy nem kérünk hanem adunk szeretetüzeneteket (más Ózdon élő emberek gondolatait vagy igéket) és ők viszonozhatják ezt kis szívecskére írt üzenettel. Mindannyiunkban ott van ez a vágyakozás a szeretet iránt amit most a Szeretethíd cselekedetei, üzenete egy karnyújtásnyira hozott el sokakhoz itt Ózdon, Budapesten, Debrecenben és szerte a Kárpát-medencében. Számomra különleges meglepetést szereztek kollégáim azzal, hogy az Ózdi ipartelep (jelenleg lezárt), de most mégis a Szeretethídra külön engedéllyel megnyitott kohászati művek -az idő vasfoga által emésztett óriás csarnokában- a fiatalok (The Colors és a Tempó ütőegyüttes) Szeretetkoncerttel fogadtak családommal, ami feledhetetlen emlék a számunkra. Köszönöm mindenkinek az ózdi csapatban, hogy az időn, generációkon és gazdasági-társadalmi korlátokon átívelően, hitből cselekedve megszerveztétek az ózdi Szeretethidat.
Írta: Lutár Balázs
A Szeretethíd 2016 akcióprogram Litéren megrendezett Litéri 7próba elnevezésű alkalmán a Csolnoky Életmentők csapata is részt vett Székelyné Bonyár Katalin vezetésével. Az alkalom célja egy önkéntes alapon szerveződő játékos közösségi nap volt, valamint élelmiszergyűjtés a rászorulók, adománygyűjtés a Litéri Iskoláért alapítvány számára. A Csolnoky Életmentők az elsősegély próba vezetését, a játékban való aktív csapatrészvételt és élelmiszer adományukkal a rászorulók segítését is felvállalták. Kiváló szakmai felkészültségükkel, teljes odaadásukkal minden résztvevő előtt bizonyították, hogy foglalkozásukat nemcsak szakmaként, hanem hivatásként élik meg, s az embertársaikért érzett szeretet a fő mozgatórugójuk. Azt hiszem, hogy méltán képviselték a Csolnoky Ferenc Kórház minden elhivatott életmentő munkatársát!
Írta: Farkas Csaba
A Siklósi Sztárai Református Gyülekezeti Kórus a Harkányi idősotthonban szolgált. Énekeltünk, verseltünk és tanítottunk az otthon lakóinak egy gyülekezeti éneket, amit közösen elénekeltünk. Áldott alkalom volt mindannyiunknak.
Írta: Domokosné Gyulai Zsuzsanna
A Szilágyi Dezső téri templom előtti rézsűre közel 700 db begónia palánta került kiültetésre. A város lakói villamossal, busszal erre utazva kapnak hírt arról, hogy JÓ AZ ÚR! Mert a virágok kiültetve ezt a jó hírt közlik a mai naptól az erre közlekedőkkel. Az egész nap munkálkodók derékhadát az idei felnőtt konfirmációs csapat alkotta, hozzájuk csatlakoztak budaiak és a főváros különböző pontjairól egyénileg jelentkező Szeretethíd önkéntesek.
Írta: Csenki Zsuzsa
A szaniszlói vallásórások csapata első alkalommal csatlakozott a Magyarországi Református Szeretetszolgálat kárpátmedencei önkéntes programjához. A gyermekek nagy érdeklődéssel várták, hogy hozzáfoghassanak a közös munkához. A parókia udvarát és a templomkertet szépítették meg, nagy lelkesedéssel. Öröm volt együtt dolgozni. Szeretettel köszönjük munkájukat, és köszönjük a Szeretethíd vezetőségének a támogatást.
Írta: Balla Árpád
Szeret minket a Fennvaló, mert gyönyörű időt adott a mai napra, melyen a kertvárosi gyülekezet a Szeretethíd önkéntes napjaihoz kacsolódva, önzetlenül kivette részét. A tavaly főleg gyerekeket vontunk be az akcióba, az idén úgy döntöttünk, hogy a presbitériumot és a nőszövetséget regisztráljuk. Az Szeretethídon való részvételt megelőzte egy bibliaóra, valamint a “tenni vágyókkal”, a jelentkezőkkel megbeszéltük azt, hogy mi a Szeretethíd, valamint az önzetlen segítésről és önkéntes munkáról beszélgettünk. Ezt követően kitűztük a feladatot, célunk: a idősek meglátogatása az öregotthonban, valamint környezetrendezés, szemétszedés az épülő kertvárosi templomnál. Idén 20 éves a kertvárosi gyülekezet, ezért a mai napi mottónk a következő volt: “a szeretet pedig épít.” (1 Kor 8,1b). Ma reggel Tolnay István lelkész a Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igét olvasta fel, majd elindultunk az öregotthonba. Körülbelül 20 személy vett részt az akcióban. Idős testvéreinkhez természetesen nem mentünk üres kézzel, hanem az önzetlen segítők felajánlásaiból süteményeket, kekszet és gyümölcsöt vittünk, és sok-sok szeretetet. A lelkipásztor egy rövid áhítatot tartott, majd kiszolgáltatta az úrvacsorát a református testvéreknek. Meglátogattuk a betegágyban fekvőket is. Ezt követően az épülő templomhoz mentünk, ahol először is hálát adtunk az ott folyó munkálatokért, majd előkerültek a lapátok, gereblyék és megkezdődött a munka. Szemétszedés, törmelék elhordása, valamint a lekaszált fű összegereblyélése. Igazán jó kedvvel folyt a munka, és hisszük, hogy a “szeretet épít” nem csak közösséget, emberi kapcsolatokat, hanem Istennek a házát is.
Írta: Tolnay Adrienn
A Szilágypéri Református Egyházközség első ízben kapcsolódott be a Magyarországi Református Szeretetszolgálat Szeretethíd mozgalmába. 2016. május 21-én annak érdekében, hogy valami hasznosat tegyünk a közösség épülésére a gyülekezet konfirmándusaival, fiataljaival, valamint néhány felnőtt egyháztaggal a gyülekezet alsó temetőjébe látogattunk, ahol takarítást végeztünk. Összeszedtük az egy nappal azelőtt levágott füvet, valamint megtisztítottunk nyolc sírhelyet. Ezek a sírhelyek gondozatlanok voltak, hozzátartozóik már nem élnek a faluban. Köztük voltak lelkészeknek és lelkész feleségeknek is sírjai. A sírokat miután a gyomnövényektől, bokroktól megtisztítottuk, virágokat ültettünk a sírokra. A tevékenység bár fárasztó volt, de nagyon jó hangulatban telt, és szép látható eredménye lett. Meg is fogalmazódott a javaslat több mindenkiben, hogy sűrűbben kellene hasonló tevékenységeket folytatnunk. Megköszönjük a Szeretethíd szervezetnek a cselekedetre való indíttatást!
Írta: Szabó Sándor
Szombaton 10-12 óra között minden kicsit és nagyot vártunk a Bethesda Gyermekkórház kertjében a Budai Református Egyházközség szervezésében, hogy egy újabb Pillangót indítsunk útjára a MagikMe csoporttal, melyet olyan szülők alapítottak, akik mozgássérült és egészséges gyerekeket nevelnek. Saját játszótéri nehézségeik ihlették az ötletet, hogy olyan játszótéri eszközöket tervezzenek, amelyeket minden gyermek tud használni, sőt együtt tudnak játszani. Küldetésük, hogy így mindenki számára lehetővé tegyék, hogy örömmel tudja használni a játszótereket. Hisznek abban, hogy a közös játék, a mindennapi apró találkozások, beszélgetések nyitott, elfogadó szemléletet eredményeznek.
Írta: Fördős Kata
A marcelházi önkéntesek csapata a község területeit tisztította meg a szeméttől és idősekhez látogatott el.
Farnadon a reformátusok csapata a templom kerítését festette le.
Az Eötvös Utcai Alapiskola évek óta bekapcsolódik a Szeretethíd jótékonysági akcióba. Az idén is nagy örömmel vártuk ezt a napot. A reggeli imádságok után felöltöttük a csodaszép pólókat és a megbeszélés szerint indultunk a református temetőbe. Kapa, seprű, lapát minden kézbe jutott. Kis csapatunk egyik fele a sírokat tette rendbe, virágokat ültetett, a másik fele pedig a temető bejáratát söpörte tisztára. Nagy vidámságban töltöttük el együtt ezt a két órát, miközben megbeszéltük, hogy kire emlékeztetnek az egyes sírhelyek. A gyerekek nagy örömmel viselték egész nap a pólókat, melyeket ezúton is nagyon szépen köszönünk! Istennek hála, hogy gondolatban együtt lehettünk veletek. Köszönjük a lehetőséget!
Írta: Vörös Mária és Vrečič Katalin
Már karácsonykor szóba került, hogy idén a településünkön szeretnénk tevékenykedni, természetesen egyértelmű volt számunkra, hogy a gyülekezetünk a Legyesbényei Református Templom kerítését festjük. Ez a mai napom Isten kegyelméből meg is történhetett, hiszen az idő is jó volt, gyönyörűen sütött a nap. Lelkes kis csapatunk, először drótkefével eltávolította a rozsdát és a vele jövő festéket. Nagyon jó volt a hangulat közben sokat beszélgettünk, énekeltünk, nevettünk. Rövid pihenő aztán bele vetettük magunkat a festésbe, a nap végére sikeresen végeztünk is vele, jó volt látni mindenki arcán az örömöt, elégedettséget, ahogy végig néztünk a templom kerítésén. A napot imádsággal és vacsorával fejeztük be, le is szögeztük, hogy jövőre ugyan itt találkozunk, ugyanekkor, új önzetlen cselekedettel!
Írta: Bálint Brigitta
A Magyar Református Szeretetszolgálat által 2016-ban is meghirdetett Szeretethíd (Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok) keretében a Budapest-Fasori Református Gyülekezetből 33-an vettünk részt önkéntes munkában Budapesten, a VII. kerületben május 21-én. A résztvevők között volt idős, fiatal – juliannás diákok szép számmal, a legtöbben a 8. osztályból –, és több kisgyermek is. Kaptunk szeretethidas pólókat, az önkormányzattól pedig szerszámokat. A munkát a templomkertben Édes Gábor lelkipásztor áhítatával és imádsággal kezdtük (milyen áldás volt hallgatni a legkisebbek fohászait!), majd a csapat ketté osztódott. Körülbelül egy tucatnyi fasori testvérünk Somogyiné Ficsor Krisztina lelkipásztor vezetésével a Peterdy utcai idősek otthonában a kertet rakta rendbe, majd énekszóval, gitárral szolgált az idősek között. Az idős-otthon lakói örömmel fogadták a szolgálatot, és azt mondták, ősszel visszavárják a fasori gyülekezet képviselőit. A csapat másik része takarított, több zsáknyi szemetet szedett össze az utcákon, templomunk környékén, a Julianna épülete előtt, a Rottenbiller, a Damjanich, a Bajza utcában, a Városligeti fasorban – ahol a nyárfa vattaszerű termésével is alaposan megküzdöttünk –, valamint a Lövölde téren. Nagyon vidám és hasznos délelőttünk volt gyönyörű napsütésben. Jó volt együtt lenni! Isten megáldotta szolgálatunkat, és hisszük, sok járókelő, trolibusz-utas szívében felkiáltójellé válhatott általunk a Szeretet!
Írta: Devich Márton
A Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 9. évfolyamos tanulói, immár minden évben csatlakozva ehhez a programhoz, karitatív tevékenységet folytatnak (például: kulturális szolgálat az idősek otthonában, templom vagy iskolájuk takarítása, szebbé tétele). A diákok előzetes beosztás alapján vesznek részt ezen az eseményen. Az intézmény hetedik alkalommal csatlakozott az akcióhoz, az iskolából 75 diák és 14 pedagógus végzett szolgálatot. Személy szerint nekem egy óriási élmény volt részt venni ezen a programon. Örülök, hogy ott lehettem, és egy kis szeretetet csempészhettem az idősek és a fogyatékkal élők életébe. Azt hiszem, minden diák nevében elmondhatom, hogy felkiáltójellé lettünk! Nem utolsó sorban pedig köszönjük iskolánk fenntartójának a napot indító szeretetvendégséget!
Írta: Vetró Viktor, 9. osztályos tanuló
A Szentendrei Református Egyházközség, a Szilágyi Pékség, a Szentendrei Református Gimnázium, a Szentendrei Református Óvoda Az egyesült Református Egyház Kárpát -medencei Szeretethíd programján május 20-án délelőtt vendégül látta a szentendrei Bárczi Gusztáv Általános iskola 4. osztályát egy kenyérsütésre. Reggel 9 órakor kezdődött a rendezvény egy rövid áhítattal amit Harmathy András lelkipásztor tartott. Utána Homó István pék beszélt a kenyérről, majd dagasztani való kenyértésztát osztott szét a meghívott gyerekeknek, akiknek a dagasztásban (mivel fogyatékkal élő gyerekekről van szó) református gimnazisták segítettek. Segítettek neveket formázni a kenyerekre. Míg kisültek a kenyerek, addig a református óvodások, a gimnazisták és a Szentendrei Református Egyházközség tagjai játszottak a gyerekekkel. A program 1/2 12-kor ért véget egy közös fagyizással.
Írta: Kádár Péter
Magyarországi Református Szeretetszolgálat programjához a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja is csatlakozik,és idén rekordszámú regisztrált csoportban 3800 önkéntes tevékenykedett május 20-21. napokon.
A 2016-os felvidéki Szeretethíd hivatalos megnyitójára május 19-én Királyhelmecen került sor. A megnyitóra nem csak a helyi „szeretethidasok” érkeztek, hanem azon gyülekezetek, vagy oktatási intézmények képviselői is, akik ez évben a zempléni és az ungi egyházmegyékből csatlakoztak a programhoz. A megnyitó kezdetén Molnár István, királyhelmeci lelkipásztor köszöntését követően a jelenlévők a két évvel ezelőtti Szeretethíd programjába tekinthettek bele egy mozgóképes beszámoló vetítése által. Lengyel Erika, a Diakóniai Központ királyhelmeci munkatársa a Szeretethíd indulásáról, a program sikeréről, és fontosságáról számolt be, de beszámolójából a felvidéki Szeretethíd idei számadatait is megismerhették a jelenlévők.
A Szeretethíd országos megnyitójára a királyhelmeci gyülekezet asszonyai is készültek, és nem csak a jelenlévőket vendégelték meg, de süteményeikből a két helyi idősek otthonába is jutott, ahova a megnyitót követően lelkészeikkel indultak. A fiatalabb generáció is elindult „szeretethidat építeni”, de ők a város főterére és utcáira mentek, hogy szétosszák azt a háromszáz mézeskalácsszívet, amivel nem csak egy kis örömet akartak varázsolni a megajándékozottak arcára, hanem apró, de tartalmát tekintve mégis a legjelentősebb üzenetet adták át, amin a Szeretethíd pillérei is állnak: az Isten szeret.
Írta: Molnár István
A Szentendrei Református Egyházközség Asszonyköre 20 db Szeretethíd logós ülőpárnát ajándékozott A Szentendrei Református Gimnázium tanulóinak, hogy a szünetekben és délután az udvaron ne a kőlépcsőkön üljenek hanem a párnákon.
Írta: Kádár Péter
Ebben az évben mi, a Napsugár – önkéntesek is bekapcsolódtunk a Szeretethíd programba. A marcelházi református lelkész házaspárral, Rácz Elemérrel és Dr. Rácz Jolánnal, valamint a helyi egészségükben akadályozott fiatalokkal egy kellemes napot töltöttünk együtt. Talán e képeket látva mások is tudatosítják, hogy az élet milyen szép! Egymás elfogadásával, segítésével, együttműködéssel, szeretettel csodákra vagyunk képesek! Köszönjük!
Írta: Bc. Ádám Szilvia, Bc. Gál Denisza, Krizsan Hajnalka
Tuzséron Önkéntes Diakóniai Napot tartottak a Szeretethíd kapcsán
A tuzséri gyülekezet május 20-án tartotta meg immáron hatodik alkalommal a Szeretethíd Önkéntes Diakóniai Napot. Reggel 7,45-től gyülekeztünk a templomnál, ahol a 87 résztvevő megkapta a pólókat és a karkötőket. Ezután rövid áhítattal folytatódott az együttlét a templomban. A feladatok megbeszélése után számos helyszínen folyt a munka: betegeket látogatása, templomi kerítés lábazat festése, Történelmi Emlékpark kopjafáinak lazúrozása, székely kiskapu javítása, virágültetés a Tiszai kompnál, templom és parókia előtti utcarész takarítása, szemétgyűjtés, Lónyay sírkert takarítása (Lónyay Menyhért Általános Iskola 7.a osztálya), virágágyások kapálása, fűnyírás, faültetés. Ebédre a volt kántortanítói lakás udvarán került sor. Asszonyaink által készített gulyás volt az ebéd kaláccsal. Ebéd után „Szeretethíd torna” és „Szeretethíd focimeccs” is volt. Este az istentiszteleten a gyülekezet énekkara „Szeretethíd kórusszolgálattal” koronázta a napot.
Írta: Bodnár Róbert
Május 21-én szombat délelőtt egy kis csapattal álltunk neki, hogy Budapesten a X. kerületnek ezt a kicsit elhagyatottabb részét (a Gyárdűlőt) rendezettebbé tegyük. Hatan szedtük a szemetet. Jó, hogy a környezetünk, ha rövid időre is, de szebb lett. Jó, hogy jó értelemben hatással voltunk a környékre. De az is jó volt, hogy mivel idén a szemétszedés mellett egy kis standot is felállítottunk, több helyi emberrel is váltottunk egy-két szót. Én személyesen, mint a Külső-Üllői úti gyülekezet lelkésze úgy éreztem, hogy ezzel a megmozdulással is egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a környékünket elérjük az evangéliummal. Bízunk benne, hogy lesz még folytatás is!
Írta: Kiss Sámson Endre
Idén először a Marosvásárhelyi Gecse utcai Kistemplom közössége csatlakozott a Szeretethídhoz. A Szeretethíd által meghirdetett Mozdulj! Segíts! Szeress! hármas buzdítást főleg a családok és a város diáksága fele juttattuk el. A régi kalákákat megidéző hangulatban készültünk süteményt sütni a Lydia otthon gyerekeinek, csomagoló- tasakokat készíteni a süteményeknek, szekrényt rendezni a vallásórásoknak, lefesteni a gyülekezeti ház kerítését és imaösvényt berendezni az Úr imája tematikában. Ifiseink a Szeretethídat megelőző héten fordítottak, flash-mobot készítettek elő, plakátoltak, matricákat osztogattak a program népszerűsítése érdekében. A vallásórások a süteménysütés hozzávalóit pótolták és végre élesben az ökéntesnapok első napján készített képek csak igazolni tudják a visszajelzéseket: valóban jó volt segíteni, áldozatot hozni mások örömére. Örültünk a záráskor elhangzott kérdésnek, mely vissza-igazolta a megmozdulásra való belső igényt: „Mikor lesz a következő Szeretethíd?”.
Írta: Zalányi Erzsébet és Zalányi János
Köszönjük szépen, hogy csodálatraméltó kezdeményezésükkel alkalom teremtődött közösségünkben is, hogy a hét végeztével ifjainkkal egy kicsit jobbak legyünk. Szolgálatunkat a következőkben foglalnám össze: szombat délelőtt a szárazbereki ifjúság egy része Pusztadarócra (ahol frissen kinevezett beszolgáló lelkész vagyok) kísért, ahol a vallásórásoknak néptáncot oktattunk, illetve pünkösdi királyt és királylányt választottunk, amely címekért ügyességi vetélkedő formájában meg kellett küzdeni. Folytatva a nap eseményét Szárazbereken ugyanezt megismételtük, hogy aztán nyakunkba vegyük a falu utcáit, határában lévő kiserdőt és a futballpályát, és azokat a szeméttől megszabadítsuk. A legáldásosabb szolgálat a gyülekezet özvegyeinek meglátogatása volt, amelyre alkalomhoz illő énekkel, bibliaolvasással és imával készültünk. Ahol szükség volt segítségre, ott segítettünk, így az egyik özvegy gyülekezeti tagunknak megtömtük a fűrészporos-kályha betétjét, amelyen másnap a vasárnapi ebéd készült. A szombat esti, hétzáró istentiszteleten az önkéntesek egy része együttlétünk liturgusai voltak. Köszönjük a lehetőséget, Isten áldása kísérje életüket és szolgálatukat!
Írta: Ilonczai Zsombor
A Budai Gyülekezetből a Mustármag csoport a Szeretethíd idején már évek óta meglátogatjuk a Szobi utcai Hajléktalan Kórház lakóit. Az ebédlőben összegyűltek között vannak ismerős arcok, akikkel jó találkozni, de vannak üres székek, ahonnét már hiányzik valaki….. A lelkészünk-Horváth Dániel- igehirdetése gondoskodik a lelki táplálékról, majd közös énekekkel dicsőítjük az Urat. Végül az általunk készített házi süteményekkel és gyümölccsel kedveskedünk az ott lévőknek. Amíg az idő engedi, odaülünk beszélgetni közéjük. Idén külön öröm volt, hogy a megszokott látogatói „mag” kibővült új gyülekezeti tagokkal. Ezen alkalmakkor szívbéli tapasztalattá lesz, hogy lehet hidat építeni -az Úr szeretetéből-egymás felé!
Írta: Helyes Sarolta
2016. május 21-én a milotai gyülekezet önkéntes munka keretében kitakarította és rendbe rakta a község könyvtárának, Gyülekezeti Házunknak épületét, lefestették a kerítéseket és szemetet szedtek a falu központi teréhez tartozó árkokból, parkból.
Írta: Pálinkás Gyula
Az idei Szeretethíd programra a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumból két csapat is regisztrált. Mi a Lazsák néven tevékenykedtünk az iskolában. Általában fiúk voltunk ilyen Laz(s)ák, ugyanis csapatunk a IX. és X. a osztályosokat foglalta magában. Na jó, voltak XII.-es fiúk is páran. Több feladatot is kitűztünk magunk elé. Az egyik egy műhely átköltöztetése volt. Sikerült, sejtésünk pedig beigazolódott, nemcsak a tanulás, hanem a pad is nehéz. Második feladatunk az iskola focipályáján lévő új drótkerítés felhelyezése volt. Szabályszerűen szárnyakat kaptunk, amint a mellékelt kép is mutatja . Ezt a feladatot is sikerült teljesíteni. Nekivágtunk még egy osztály kimeszelésének is, de azt pénteken nem sikerült befejeznünk. No nem baj, majd legközelebb okosabbak leszünk. Nagyon jól éreztük magunkat és főleg az esett jól, hogy a Szeretethíd program segített abban, hogy hasznosnak érezzük magunkat. Jó volt együtt közösen tenni az iskoláért. Köszönjük a Szeretethíd ötletgazdáinak, szervezőinek és kivitelezőinek a pólókat. Ha Isten megsegít, akkor jövőre is szeretnénk részt venni a programban.
Írták: A Laz(s)ák
Gyülekezetünk és intézményünk harmadik alkalommal csatlakozott a Szeretethídhoz, hogy megmutassa tudunk összefogni és önzetlenül együttmunkálkodni közösségünk javára. A gyülekezet él és cselekszik. Önmagunkat nem másokhoz méregetjük, hanem azt tesszük, ami Isten dicsőségét és gyülekezetünk javát szolgálja. Feladat van bőven, de hálaadással mondhatjuk, hogy dolgos kéz is volt bőven. Mintegy 40 ember szíve dobbant egyszerre 2016. május 20-án péntek reggel, amikor Isten igéjével kezdődött a munka. Az ősökkel együtt visszhangoztuk: „Orando et laborando” – „Imádkozzál és dolgozzál!” A közös munka négy csoportban zajlott, s mindenki kiválaszthatta, hol és miben tud a leginkább segíteni. Az első helyszínen kerítésfestés, a másodikon virágültetés, a harmadikon a kerti kiülők csiszolása és festése zajlott. A negyedik munkaállomáson pedig üstben főtt a babgulyás, hogy délre meleg étel várja a többieket. A zöldségeket már előző nap délután előkészítették a Nappali Klub tagjai és munkatársai. Ha az ember akar, tud is segíteni. Ennek egy csendes, de annál szebb és hasznosabb példáját adta az az önkéntes, aki ugyan feliratkozott, de egy nem várt egészségügyi probléma miatt nem tudott a szabadban lenni. Mégis eljött. Elhozta a szíve. Körbenézett, s felajánlotta, hogy amíg kint mindenki szorgoskodik, addig ő bent megteríti az asztalt. Ebben tud ő is szolgálni. Milyen megható ez a fajta munkamegosztás. Ebben mindenkinek helye és feladata van. A szorgos kezek alatt égett a munka, miközben jókedv, nevetés és énekszó is hallatszott. Felfigyelt ránk az utca és a város…
Írta: Koncz-Vágási Katalin
A Bánrévei Református Egyházközség tagjai idén először csatlakoztak a Szeretethídhoz. Egy testhezálló feladat mellett döntöttünk az első alkalommal, hiszen Bánrévén eddig is több gyülekezeti tagunk vett részt az idősek látogatásában. A május 21-ei alkalom ideális lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy mások is bekapcsolódjanak ebbe a fontos misszióba. Így az elmúlt szombat délutánján nyolcan gyűltünk össze a templom előtt, hogy az Ige útmutatását és a Szentlélek vezetését kérve indulhassunk el két fős csoportokban idős, egyedülálló, vagy éppen beteg testvéreinkhez. Minden meglátogatott testvérünknek kedveskedtünk egy kis ajándékkal, és az Evangélium üzenetével igyekeztünk őket bátorítani, vigasztalni, megszólítani. Istené legyen a dicsőség.
Írta: Szoboszlai Miklós
Sok hidat láttam már életem során, de olyat még nem, amilyen épült 2016. május 20-án a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti Lajos utcai játszóterén. Ez a híd csiszolópapírokból, spaklikból, ecsetekből, festékekből, kesztyűkből állt, amit a lelkes önkénteseink- apukák, anyukák, gyerekek, egy kommunikációs cég alkalmazottjai, a játszótér munkatársai- nem féltek használni. Az egész délelőtti csiszolás után, jöhetett az újjávarázsolás, hiszen, amint színt kaptak a játékok, azok máris életre keltek a résztvevők kezében. Mindannyian fontosnak tartottuk, hogy a játszótér játékai ne csak folyamatos használatban legyenek, hanem hogy megújuljanak néha napján, s ehhez a legmegfelelőbb alkalom volt ez a nap. Épült a közösség, egy újabb út önmagunk felé, s egy újabb élmény felfedezése. S az, hogy mit vittünk át azon a hídon talán rejtély marad, de egy biztos, mindenki akart adni és hagyni magából egy darabot a munkájával, az odaadásával, az idejével, mosolyával, az egymásra figyelésével. S ha megkérdeznénk a nap résztvevőit, hogy milyen nevet adnának ennek a hídnak, amit egész nap építettek, biztosan mind azt válaszolnák, hogy SZERETETHÍD!
Írta: Vaszil Dóra
Immár negyedik éve, hogy a Szeretethíd program keretén belül az Angyalföldi Református Egyházközség egy kis szolgáló csoportjával meglátogatjuk az Ezüstfény Gondozóház idős lakóit. Minden szobába bemegyünk, s közösen eléneklünk a református énekeskönyvből egy éneket, valamint felolvasunk egy verset, vagy zsoltárt. A versek között szerepel olyan is, mely 2 gyülekezeti tagunk szerzeményei közül valók! Minden meglátogatott kap egy névre szóló, Bibliai Igével ellátott emléklapot. Nincs olyan szoba, ahol visszautasítanának, mindenhol boldogan várnak és fogadnak. Van, ahol a hozzátartozó is jelen van. Örömkönnyek, hálás tekintetek kísérik végig utunkat. Ebben az évben is elmondhatjuk, hogy mi is több helyen meghatódtunk, s nem csak adtunk, hanem kaptunk is!
Írta: Bartal Zsuzsanna
Tiszafüreden a Szeretethíd keretei között a Református Templompark „génbank”-ját ápoltuk és az új Székelykapunk öreg kerítését renoválgattuk. Az alkalmat (szokás szerint) közös ebéddel zártuk le, mely az idén „paprikás krumpli, ahogy a tiszteletes szereti” volt.
Írta: Szabó Konrád Sándor
Egy naposra terveztük a Szeretethidat, aztán két napra sikeredett. Péntek reggel a Cigányház előtt gyülekeztünk, jöttek -jöttek az emberek, végül 32 főre emelkedett a csapat, ez már biztató jel volt számunkra. Csoportokat alkottunk voltak akik a Garam folyó környéke mellett levő forrást takarították. Mások a Garam folyó partja egy szakaszát tisztították meg ahol nyáron fürödni szoktak az emberek. A gyerekek egy kis csoportja felnőtt segítségével kertet gyomláltak, kapáltak és itt-ott “elcsentek” egy-egy finom epret. Idősek látogatása sem maradhatott ki programunkból, akiknek süteményt s gyümölcsöt vittünk. Szombaton 21-én 60.-dik évfordulóját ünnepelte iskolánk, ahová szintén bevittük a Szeretethíd üzenetét. Segédkeztünk a szervezésbe, a konyhába. A kultúrműsorba pedig vidám hangulatot varázsoltunk táncainkkal, dalainkkal s elénekeltük Oláh Gergő-Farkas Pisti Fekete-fehér című dalát aminek mondanivalója az együvé tartozás. Itt vagyunk és itt akarunk otthon lenni veletek. Sikeres volt ez a két nap, most már elmondhatom, hogy egy kicsit elfáradtunk, de azt hiszem, hogy lélekben még erősebbek lettünk. Köszönjük Istenem, köszönjük Szeretethíd!
Írta: Štefan Babindák
Kiskunhalason idén 12 önkéntes 2 napi munkájának köszönhetően megújulhatott a KRE Benjámin lakóotthonunk kerti lakja, korlátja, és még fűnyírásra is futotta. Minden résztvevőnek köszönjük a ránk szánt időt.
Írta: Bíró Anikó
A mai napon Kisvakondok csoporttal a Szeretethíd program keretében szemetet gyűjtöttünk a mi kis falunkban, Dencsházán.
Írta: Batáné Szabadi Bernadett
2016. május 20.-án iskolánk, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola is csatlakozott a Szeretethíd programhoz. Két csoportban mintegy 55 középiskolai tanuló és 5 kísérő kolléga vállalt önkéntes tevékenységet ezen a napon. Az egyik csoport a református egyházközség által fenntartott temetőben végzett szemétgyűjtési és növénygondozási feladatokat (metszés, sövényvágás). A másik csoport a helyi Kádas György Általános Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola udvarán dolgozott, ahol a két intézmény diákjai közösen rendezték, csinosították az iskola virágoskertjét, s hozták létre a Kicsi Szivárványok a színpompás virágokból készült szeretethidat. Sok szép virágot ültettünk, amiért köszönet illeti a kenderesi Lukács Kertészet önzetlen segítségét! A diákok szállítása a helyi KISUJ-TOURS Kft. felajánlása alapján történt.
Írta: Szabó Tamás igh. és Végh Melinda DÖK segítő tanár
A Szeretethíd szentendrei harmadik rendezvénye a Református Óvodában zajlott. Lelkes szülők és egyháztagok szépítették festették és javították az udvari játékokat. Felásták a homokozót, összetakarították az udvart. Az egyik szülő aki kertészmérnök az udvar bokrait cserjéit fáit tette rendbe. A rendezvény szervezője Bene Andrásné óvodavezető.
Írta: Kádár Péter
Május 21-én Kolozsváron közel 40 lelkes önkéntes kapcsolódott be a Szeretethíd önkéntes programjába. Az önkéntesek lomtalanítottak és takarítottak illetve egy fákkal, bokrokkal benőtt kertet tisztítottak ki. A nap végére egy szép rendezett udvar és kert tárult elénk mely a Diakónia Keresztyén Alapítvány idősgondozó napközi foglalkoztató programjának ad majd otthont. Köszönjük az önkéntesek lelkes és szeretetteljes munkáját.
Írta: Veres Csaba
Az idei Szeretethídon iskolánk, a Kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Iskola gimnáziumi tagozatának diákjai és sokuk szülei vállaltak feladatot, több, mint hetvenen. Egy kisebb csapat a református templomban egy alapos tavaszi nagytakarítást végzett. A legerősebbek az iskola épületének lomtalanításán dolgoztak, cipekedtek, takarítottak. Szeretnénk felújítani az üvegházunkat a közeljövőben. Ezt készítették elő a kilencedikes diákok. A tizenegyedikesek az iskolaudvaron paprikás krumplit főztek az összeadott alapanyagaikból, amit a hajléktalanszálló lakóinak vittek el és látták őket vendégül. A képek a szeretettel végzett örömteli szolgálatot mutatják be.
Írta: Dr. Farkasné Papp Ágnes
Minden tanévben megrendezésre kerül a már hagyományossá váló Szeretethíd elnevezésű programunk. Iskolánkkal, a Csikesz Sándor Általános Iskolával az idei évben is bekapcsolódtunk az országos Szeretethíd rendezvényeibe. Ezeken a délutánon igyekszünk minden olyan munkát elvégezni, amellyel szebbé, tisztává tudjuk varázsolni közvetlen környezetünket. Ide tartozik az iskolaudvar, virágoskertek, tankert, református és katolikus templom és környéke, valamint a település utcái. A temetőben a volt lelkészek sírjainak gondozása is állandó feladata ezeknek az alkalmaknak, hiszen van olyan sír, amelyik 1860-as évekből való és senki nem gondozná. A gyermekek már jól összeszokott csoportja egy-egy pedagógussal, szülővel vagy önkéntessel együtt végzik el a kijelölt tevékenységeket. A fárasztó munka után egy kis szeretetvendégséggel vártuk a dolgos gyerekeket. A gyerekek megtanultak összhangban, egyetértésben dolgozni. A nagyok segítették és tanácsokkal látták el a kisebbeket.
Ezek az alkalmak nagy segítségünkre vannak a nevelésben is, hiszen a gyerekek eközben megtanulnak gyomlálni, ügyesen bánni a különböző szerszámokkal, s nem utolsó sorban felismerik és megértik az önzetlen segítségnyújtást, a közösen elvégzett munka eredményeként pedig igényessé válnak szülőfalujuk, közvetlen környezetük óvására, tisztán tartására.
Írta: Frank Katalin
Második éve szerveztük meg önkéntes napunkat a Szilágy megyei Kémerben. Az előkészület talán nehezebb volt mint maga az önkéntes nap bevállalt munkája. Az egyházközség fiataljai már hetekkel ezelőtt elkezdték járni településünket, annak érdekében, hogy térképezzék fel azokat az egyedül élő betegeket, akiknek a segítségen kívül, az emberi jó szóra is szükségük van a mindennapi magányban. Ebben a munkában gyülekezetünk egynéhány presbitere és asszonytestvére is részt vett. Az adatgyűjtés után kiderült, hogy több mint 30 olyan személy van, akiket meg kell látogatni. A szervezés fázisában két ifisekből álló csapatot szerveztünk meg úgy, hogy mindét csapatnak volt zenei felelőse, Biblia felelőse (aki az ígét fogja felolvasni) és fényképfelelőse, sőt egyik ügyes ifisünk erre az alkalomra, még kézzel készített könyvjelzőket is gyártott. A szombat nap reggele érdeklődéssel teli hangulattal kezdődött. Az utolsó eligazítás után fiataljaink nekiindultak a nagy útnak. Jókedvűen vették be magukat a kijelölt utcákba és keresték fel az idős testvéreket. De a látvány és a tapasztalat valamit megváltoztatott bennünk. Látván a rászorult idős emberi arcokat, akik a betegség miatt olykor tehetetlenül, vagy az egyedüllét miatt szomorú arccal fogadták őket, egyre komolyabb küldetéstudattal keresték a következő házat. Voltak könnyek, voltak hálás emberi szavak és olykor nevetés is, de fiataljaink – bevallásuk szerint – sokat „tanultak” e nap látványából és történéséből.
A fiatalok mellett a felnőtt nemzedék is felsorakoztatta magát. Néhány felnőtt testvérünk a parókia körül sürgölődött, bejárati hadat öntött, és szépítette a templom körüli részt. Az asszonytestvérek egy kicsiny csoportja pedig a testi eledelről gondoskodva, fánkot sütött a felnőtt és fiatal sereg számára. Így „dolgoztunk” 40-en azon a napon. Én, személy szerint lezártnak tekintettem az önkéntes napot a szombat délutánján, de két nap múlva rádöbbentem, hogy ennek még koránt sincs vége. A hétfő délelőttben, asszonytestvéreket láttam sürgölődni a templom kertjének virágágyásai között. Kíváncsian kérdeztem meg tőlük, hogy mit dolgoznak olyan serényen? Mire a válasz az volt: Tiszteletes Úr mi most szeretethídazunk! – így több mint 50 kerti virágot ültettek el a már meglévő ágyásokba.
Hála Istennek a jó példa is lehet ragadós. Isten áldja meg mindazokat akik, testi és lelki módon tudják és akarják építeni anyaszentegyházunkat. Köszönet a szervezőknek és a munkásoknak egyaránt.
Írta: Kánya Zsolt Attila
A Nagykanizsai Református Egyházközség berkein belül is megvalósult az idei Szeretethíd. A reggel izgalmasan kezdődött, mivel megtudtuk, hogy a helyi televízió felvételét átveszi a Magyar Televízió is, az akció vidéki helyszíneként. Lelki szemeink előtt láttuk, ahogy az egész ország feszülten figyeli az ablaktisztítási technikánkat. Fodrászhoz futni és villámdiétába kezdeni sem maradt időnk. Feladatként a templomunk tavaszi nagytakarítását jelöltük meg. Gyülekezetünk lelkes önkénteseinek a jókedve egész nap kitartott. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy nagyon meg tudják erősíteni a közösségen belüli kapcsolatokat az ilyen alkalmak. Munka közben volt időnk beszélgetni, együtt nevetni, ismerkedni. Ebben a felgyorsult világban sajnos mindig csak futunk valahonnan valahova. Vasárnaponként találkozunk az istentiszteleteken, de még arra sincs időnk, hogy egymás nevét megkérdezzük. Jó volt pénteken egy kicsit lassítani és odafigyelni másokra. Ezen a vasárnapon biztos, hogy másképp fogunk azoknak köszönni, akikkel együtt munkálkodtunk. Úgy, mint egy jó ismerősnek.
Nagy boldogság és öröm, hogy idén több, mint húszezren csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez.Azoknak, akik még nem vettek részt ilyen önkéntes akcióban jó szívvel tudom ajánlani, hogy jövőre tegyenek egy próbát. Ezen a programon mindenki csak nyerhet. Önzetlenül segíteni -lélekemelő, önzetlen segítséget kapni -megható. Nagykanizsán pénteken a templomunk szépült, a közösségünk épült.
Írta: Gaál Éva
Amikor valaki először úgy dönt, hogy idejét és energiáját áldozza másokért, a tapasztalatok szerint váratlan dolog történik vele. A Görcsönyi Általános Iskola először csatlakozott a SZERETETHÍD – a Magyar Református Szeretetszolgálat Önkéntes Napja – programsorozathoz. Május 20-21-én, önkénteseink kezdeményezésére, tanárok, diákok és a menet közben kedvet kapó csatlakozók, különböző programokkal készek voltak tenni a közösségért. Mindenki önként adott hozzá valamit: egy jó ötletet, egy szép mesét, verset vagy éneket, egy tálca süteményt, ízletes ebédet, egy izgalmas vetélkedőt, egy régi történet felelevenítésével emlékeket, jóízű kacagást, mosolyt, figyelmességet, adományt, szeretetet, önzetlen munkát. Pénteken a felsőseink mesét olvastak az ovisoknak, együtt énekeltek, utána pedig izgalommal várták a nyugdíjas pedagógusokat, akik egy-egy osztályhoz ellátogatva meséltek saját iskolai élményeikről, pedagógus pályájuk szépségeiről. A gyerekeket nagyon érdekelte a múlt, kérdések sorára várták a válaszokat. Igazi párbeszéd volt ez a vendégség, a palatáblától a táblagépig, a könyvtől a számítógépig jutottunk, mégis azok a történetek voltak a legizgalmasabbak, amit a gyerekek a saját szüleik csínytevéseiről, szokásairól, egy-egy poénjáról hallottak. Az énekkarosok pedagógusnapi műsorral kedveskedtek az iskola volt tanárainak, akik meghatódva gyönyörködtek a fiatalokban. Aztán előkerültek a régi fényképek, történetek, emlékek és ezt olyan jó volt látni és hallgatni! A szombat egy igazi, békebeli majális emlékét idézte: reggeli torna, lángos evés, zsákba futás, bicikliverseny, vidámpark, aszfaltrajz-verseny, kézműveskedés, lufi fújás. Közben pedig az elmaradhatatlan bográcsozás illata.
A SZERETETHÍD ritkán látott pillanatokat hozott: az önkéntesek folyamatos mosollyal az arcukon mesélték, hogy milyen jólesett az ovisok ölelése, az idősek meghatódottsága, egy-egy elmorzsolt könnycsepp, milyen fura érzés, hogy az önzetlen munkáért cserébe mennyi mindent kaptak, feltöltődtek élményekkel, hittel és energiával. A Szeretethíd erről szól: segíts másoknak, egymásnak és így magadnak is! A mi célunk is ez volt: tegyünk közösen egymásért! Mindezt vidáman, közösségben, egymást megismerve, egymásra jobban odafigyelve.
Írta: a görcsönyi önkéntes csapat
A Borsodgeszti Szivárvány Református Idősek Otthona lakóit nagy szeretettel és érdeklődéssel látogatták meg a borsodgeszti és a vattai 11-12 éves gyerekek. A program keretében verseket, tanulságos történeteket olvastak fel a gyerekek, s egy kis ajándékkal is kedveskedtek: igés képeslapokat adtak át valamennyi ellátottnak és szolgálatot végző ápolónőnek. Az otthon lehetőséget biztosított a gyerekeknek a diakónia megismerésére: elmondták az intézmény történetét, körbevezették őket a szobákon, az udvaron és így tovább. A felmerülő kérdésekre készséges válaszok érkeztek. Mind az idősek, mint a gyerekek egyaránt örömmel vették az együtt töltött időt.
Írta: Hajnal András
A Földesi Református Egyházközség tagjai első alkalommal csatlakoztak a Magyarországi Református Szeretetszolgálat Kárpát-medencei önkéntes programjához. Ezen alkalomból a templom és a gyülekezeti ház teljes belső takarítására, valamint a templomkert szépítésére és a gyülekezeti ház udvarán lévő tároló helyiség rendbetételére is sor került.
Írta: Kovácsné Balogh Edina
Május 21-én, szombaton a 9.C osztály részt vett a Szeretethíd elnevezésű önkéntes keresztyén mozgalomban, a perecesi református gyülekezetbe látogattak el. Tóth Orsolya lelkipásztor és férje fogadta a diákokat, miután ismertette a mozgalom lényegét és fontosságát, kezdődhetett a munka. Kerítésfestés volt a feladat, miközben mindenki nagyon jól érezte magát. Hátul a kertben pogácsa, sütemény és üdítő várt azokra, akik már elfáradtak. A kitartó munka jutalmaként végül a gyülekezet vendégül látta az osztályt. Ebéd után búcsúzásképpen elénekelték a diákok a „Szívem csendben az Úrra figyel..” című éneket, aztán visszatértek Miskolcra. A nap végén az osztály arról számolt be, hogy jó érzéssel töltötte el őket, hogy hasznos munkát végeztek segítve ezzel a gyülekezetet.
Írta: Szabados Dorottya
Harasztiban a református hittanosok időseket látogattak meg és kedveskedtek nekikénekkel, verssel és egy-egy jó szóval.
A Szeretethíd debreceni rendezvényén dr. Fekete Károly püspök úr, Komolay Szabolcs alpolgármester úr, Takács Attila dandártábornok úr és kuratóriumunk elnöke Pál Sándor köszöntötte a vendégeket. Mindannyian kiemelték a szeretet és az összetartozás fontosságát. Kozma Zsuzsa saját szerzeményével és az általa összeállított mozgásformák bemutatásával ráhangolta a jelenlévőket a bemelegítés fontosságára és a sportolás egészségmegőrző szerepére. A résztvevőknek rendkívüli élményt jelentett, hogy a meghívott vendégekkel együtt “szeretetfutás”-on vehettek részt. Az önkéntesek fáradhatatlan lelkesedéssel segítették a fogyatékkal élőket, hogy ők is részesei lehessenek a mozgás örömében. A nap egyik csúcspontja a süteményosztás volt, melyet minden résztvevő izgatottan várt. A jókedvet tovább fokozta a Katonazenekar színvonalas előadása. A gyerekek nagy örömmel fedezték fel a hagyományőrzők jelmezeit és a katonai fegyvereket, és a jelenlévők megismerkedtek különböző sportágakkal is. Az egész napot vidámság, jókedv és felhőtlen öröm járta át Isten kegyelméből a szeretet erejével.
Írta: Gacsályi Szilvia
Szamosardón idei évben, az Egyház tölgyfaültetvényét kapálták meg a szorgos kezek. Megkezdve elsős gyerekektől egész az idősebb női egyháztagokig. A tűző nap melege, a száraz szellő sugallata sem tartotta őket vissza. Igen ám, de a férfiak is kivették a munkából a részüket. Ők a templomfeljárat támfalát fejezték be. Több mint 50 gyerek, s több mint 50 felnőtt nyújtott segítő kezet, ezeken a napokon az egyház fejlesztése, védelme érdekében
Írta: Fóris Henrietta
