Amikor gondolkodtunk a Szeretethíd programjáról, 2011-ben Gyöngyösön a temető rendezése tűnt a legégetőbb dolognak (sok elhunyt hozzátartozói ugyanis az ország távoli részein élnek, egy ideig tartózkodtak csak környékünkön, messze költöztek, így ritkán tudják a sírokat felkeresni és a környezetét ápolni), így ezt választottuk feladatul. A férfi testvérek közül volt, aki motoros fűkaszával, más hagyományos kézi kaszával igyekezett segíteni, hogy a gyászolók és szeretteikre emlékezők meg tudják közelíteni a sírokat. A levágott fű elhordását is a férfiak végezték, míg a nőtestvérek a metszőollókkal és a gereblyékkel serénykedtek. Jó volt látni, amint a déli órákban a temetőt elhagyva visszanéztünk: volt értelme a fáradozásunknak. A közös munka örömét gyümölcsként ráadásul kaptuk most is. Kérjük Istent, jövőre is adjon erőt és ötletet nekünk és a többi csapatnak is az Ő hídját (országát) építeni.