Május 17-én közel 40 gyermek és közel 50 felnőtt közreműködésével a harmadik hittanos játszóházunkat szervezhettük meg a Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskolában. Játszóházunk már második alkalommal csatlakozott a Magyar Református Szeretetszolgálat által szervezett önkéntes napokhoz, mely az egész Kárpát-medencét lefedi és Szeretethíd a neve.

Nagyhegyesen ebben mindig segítenek a református gyülekezet tagjai, a hittanos gyermekek szülei, az iskola dolgozói, a polgárőrök, meghívott szakemberek és még sokan mások. Ezek az önkéntesek, idejüket, energiájukat, egy hétvégi napjukat áldozzák azért, hogy a gyermekeknek örömet szerezzenek. A program során a gyerekeket is arra neveljük, hogy tudjanak örömet szerezni másoknak. Az idén papírvirágot készítettek az Idősek Otthona lakóinak. Emellett a gyerekek nemezeltek, papírtasakot festettek, és közösségépítő játékokon vehettek részt. A gyermekfoglalkozásokkal egy időben a gyülekezeti tagok, az iskola dolgozói és a szülők egy része a kiváló ebéd elkészítésén fáradozott.

Programunkhoz a nagyhegyesiek közösségi szintű fejlesztését is szolgáló Hajdúháti Hétmérföldes Értékteremtő Értékmegtartó Projekt is csatlakozott. Így még több új önkéntesekkel, és további programokkal, ügyességi feladatokkal, és sorversennyel tudtuk gazdagítani az idei Szeretethidas alkalmunkat. A Szeretethíd, ugyanis egy olyan folyamatos építkezés, amihez mindenki jöhet, és hozzá adhatja azt a személyes értéket, amit csak ő adhat. Olyan hídépítés ez, ami csak együtt sikerülhet, minél több ember bevonásával. Istennek hála ez valósulhatott meg Nagyhegyesen.

Mint minden alkalommal, most is egy bibliai történetre alapoztunk a játszóházunkat. Pár egyszerű kellék, játékosság, kreativitás és kicsik és nagyok egyaránt gazdagodhattak a történetből.

A játszóházban elkészített virágok átadására sajnos akkor délután nem tudott sor kerülni, mert az időseket már a pihenő idejükben zavartuk volna. Úgy beszéltük meg, hogy egy alkalmasabb időpontban átvisszük a gyerekekkel. Ami ezután következett, számomra talán a nap legkedvesebb eseménye. Két kislány. Egy negyedikes és egy másodikos, úgy gondolták csak az idősek megajándékozásával teljes a napjuk. Miután magukhoz vették az általuk készített virágokat, Rózsát szedtek és így felszerelkezve becsengettek az Idősek Otthonába és odaadták a virágokat az intézmény dolgozóinak, hogy juttassák el az idősekhez. Természetes, bátor, minden akadályt leküzdő szeretetük mindenkit megérintett.

A többi papírvirágot néhány nappal később, május 27-én adtuk át a hittanos gyerekekkel közösen, a tanult énekekkel is kedveskedve. Az idősek is és az otthon dolgozói is nagyon örültek a gyerekek figyelmességének.

Az idei szeretethíd kiértékelése még folyamatban van. Nagyon pozitív visszajelzéseink vannak.

A következő év májusában Nagyhegyesnek újra lehetősége lesz összefogni, addig meg ki-ki a saját kis területén folytathatja a „hídépítést”.

Agárdi Lajos